A fájdalom első reakciója többnyire a mozdulatlanság. Ez rövid távon logikus, de tartósan ritkán segít: a nem használt szövet gyengül, a mozgástól való félelem pedig önmagában is fenntartja a panaszt.
A pihenés csak az első napokban válasz
Friss sérülésnél van értelme kímélni. Néhány nap után viszont a legtöbb mozgásszervi panasznál a fokozatos, adagolt mozgás visz előre, nem a fekvés. A kérdés nem az, hogy mozogj-e, hanem az, hogy mit és mennyit.
Négy szempont, ami eldönti, jó-e a mozgás
Erősödik-e közben a fájdalom. Egy enyhe, elviselhető szintet sok panasznál lehet vállalni. Ha viszont a mozgás közben egyre rosszabb, az megállásra figyelmeztet.
Mi történik másnap. A leghasznosabb visszajelzés nem az edzés közben jön, hanem huszonnégy órával később. Ha másnap rosszabb, sok volt.
Változik-e a mozgás minősége. Ha a terhelés alatt szétesik a technika, akkor a test már mást kompenzál, és onnantól nem azt edzed, amit szeretnél.
Van-e vészjel. Zsibbadás, kisugárzás, erővesztés, láz, hirtelen duzzanat. Ezekkel nem edzeni kell, hanem orvoshoz menni.
Amit érdemes csinálni
Kis adag, gyakran. Napi néhány perc többet ér, mint heti egy nagy edzés. A mozgástartomány megtartása fontosabb, mint a súly. És érdemes olyan mozgást választani, ami nem provokálja a panaszt: ha a hajlás rossz, van tíz másik gyakorlat, ami nem az.
Amitől nem lesz jobb
A nyújtás mindenre való hiedelme. Sok panasznál a feszülés nem rövidülésből származik, hanem terhelésből, és a nyújtás legfeljebb pillanatnyi enyhülést ad. A másik gyakori hiba az összehasonlítás: a régi önmagadhoz mért teljesítmény most rossz mérce.
Hol a határ
Ez a cikk általános tájékoztatás, nem tanács a te konkrét panaszodra. A mozgás nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot és a diagnózist. Hirtelen kezdődő, erős vagy kisugárzó fájdalom, zsibbadás, friss műtét vagy baleset után előbb orvoshoz fordulj.
Kapcsolódó szolgáltatásunk
Gyógytorna
Egyéni mozgásterápia mozgásszervi panaszokra, tartáshibára és műtét utáni felépülésre.